Bodnár
györgy publikációinak jegyzéke
könyvek
A magyar irodalomszemlélet
a két világháború között,Bp., 1970, 339. [Kandidátusi
értekezés]
Törvénykeresők [Tanulmányok,
esszék, kritikák], Bp., Szépirodalmi, 1976, 625.
A ’mese’ lélekvándorlása – A modern
magyar elbeszélés születése,
Bp., Szépirodalmi,
1988, 456.
Juhász Ferenc [Monográfia],
Bp., Balassi, 1993, 190. (Kortársaink)
Jövő múlt időben
– Tanulmányok, esszék, kritikák, Bp., Balassi, 1998, 490.
Kaffka Margit
[Monográfia],
, Bp., Balassi, 2001, 315.
Juhász Ferenc
[Monográfia],
2. bővített kiadás, Bp., Balassi, 2005, 190.
könyvrészletek
A magyar irodalom
története, 5. köt., főszerk. Sőtér István, szerk. Szabolcsi
Miklós,
Bp.,
Akadémiai, 1965.
B.Gy. fejezetei: A Nyugat és az irodalmi forradalom: 28-39;
A kor
művelődéstörténeti képe: 39-57; Kaffka Margit: 216-242.
A magyar irodalom
története, 6. köt., főszerk. Sőtér István, szerk. Szabolcsi
Miklós,
Bp.,
Akadémiai, 1966.
B.Gy. fejezetei: A korszak irodalomszemlélete: 37-113.;
146-159.; Kodolányi
János: 652-663.
A magyar irodalom
története 1905-től napjainkig, szerk. Béládi
Miklós és Bodnár
György, Bp.,
Gondolat, 1967.
B.Gy. fejezetei: A korszak történeti és szellemi képe: 9-33.;
Kaffka Margit: 112-122.; A korszak irodalomszemlélete: 303-335.;
345-353.;
Kodolányi János, 623-629.
A magyar irodalom
története 1945-1975, szerk. Béládi Miklós,
I., Irodalmi
élet és
irodalomkritika, Bp., Akadémiai, 1981.
B.Gy. fejezete: A szocialista irodalompolitikai fordulat ellentmondásai:
119-141.
A magyar irodalom
története 1945-
A
szerkesztő munkatársa: Rónay László, Bp., Akadémiai,
1986..
B.Gy. fejezete: Juhász Ferenc: 714-748.
A magyar irodalom története 1945-
Miklós, Rónay László, Bp., Akadémiai, 1990.
B.Gy. fejezete: Illés Endre:
144-159.; Illyés Gyula (Béládi Miklóssal):
616-645.; Illés Endre [a drámaíró]: 1414-1422.;
Szakonyi Károly [a drámaíró]: 1501-1506.
auktoriális kötetszerkesztések
Kaffka Margit, Válogatott művei, Válogatás és bevezető tanulmány: B.Gy. Bp.,
Szépirodalmi,
1956, 556. Magyar Klasszikusok. B.Gy. tanulmánya:
3-51.
Kaffka Margit, Hullámzó élet, cikkek, tanulmányok,
Válogatás, bevezető tanulmány,
jegyzetek: B.Gy. Bp., Szépirodalmi,
1959, 344, B.Gy. tanulmánya:
5-33.
Szüreti fürt,
I-II, [elbeszélés-antológia], Válogatás, előszó, jegyzetek:
B.Gy. Bp.,
Szépirodalmi,
1959, 322; 381. B.Gy. előszava:
1-3.
Szerb Antal, A varázsló eltöri pálcáját, Válogatás, szerkesztés: B.Gy. Bp., Magvető,
1961, 566.
Panorama
de la littérature hongroise
du XXe siècle, I-II, Válogatás,
szerkesztés és
az íróportrék egy része: B.Gy. Bp.,
Corvina, 414.; 355.
Kaffka Margit, Az élet útján, Publicisztikai írások, naplók, Összegyűjtötte,
szerkesztette és a bevezető
tanulmányt, valamint a jegyzeteket írta: B.Gy. Bp.,
Szépirodalmi,
1972, 466. B.Gy.: 5-23.
Kaffka Margit, Válogatott művei, Válogatta, gondozta és a jegyzeteket írta: B.Gy.,
Bp., Szépirodalmi,
(Magyar Remekírók), 1974, 1297.
Kaffka Margit, Mirjam és Mária, Misztikus és mitikus elbeszélések, előszó: B.Gy.,
H.n., Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1995,
B.Gy.: 5-6.
Harsányi Kálmán: Kristálynézők, sorozatszerk.
és utószó: B.Gy.
Pesti
Szalon, Bp., 1993, (Pesti Szalon Könyvek), 454. B.Gy.: 448-454.
Kóbor Tamás, Budapest, sorozatszerk. és utószó: B.Gy., Bp., Pesti Szalon,
(Pesti Szalon Könyvek), 1993, 388, B.Gy.: 379-385.
Molnár Ferenc: Az éhes város, sorozatszerk. és utószó: B.Gy., Bp., Pesti Szalon,
410. (Pesti Szalon Könyvek), 1993, B.Gy.: 405-410.
Ritoók Emma, A szellem kalandora, sorozatszerk.
és utószó: B.Gy., Bp.,
Pesti Szalon,
(Pesti Szalon Könyvek), 1993, 514, B.Gy.: 509-514.
Babits Mihály, Tímár Virgil fia – Kártyavár, szerk. és utószó: B.Gy., Bp., Palatinus,
1997,
438.
Irodalomtörténeti Füzetek, Bp., Akadémiai,
1964-től, a 43. számtól 1965-ig, az 51.
számig sorozatszerkesztő
Bodnár György és Szabolcsi Miklós, 1966-tól, az
52.
számtól 1992-ig, a 126. számig sorozatszerkesztő: Bodnár György.
tanulmányok, esszék, kritikák
Kaffka Margit
= u.ő: Színek és évek,
Bp., Szépirodalmi, 1951. 5-19.
Déry
Tibor, Felelet II. – Magyar Nemzet, 1952, 115.sz.
Déry
Tibor, Simon Menyhért születése, Csillag, 1953, 7.sz., 1054-1059.
Király István,
Mikszáth Kálmán, Társadalmi Szemle, 1953, 2.sz., 220-224.
Sarkadi
Imre, Verébdűlő, Irodalmi Újság, 1954, 27.sz.
Majakovszkij
szatírikus versei, Irodalmi Újság, 1954, 36.sz.
Urbán
Ernő új darabja. (Uborkafa) és a szatíra
kérdései, Társadalmi Szemle, 1954.
1.sz, 113-122.
Új törekvések
és új problémák a mai magyar irodalomban, Társadalmi Szemle, 1954.
11.sz., 69-85.
Előszó az új
feladatokhoz, Új Hang, 1956, 1.sz., 53-55.
Az elégedetlenség könyve. Juhász Ferenc új versei, Új Hang, 1956, 5.sz., 55-59.
Csurka István, Hamis tanú, Kortárs, 1959,
9. sz., 446-450.
Illés Endre, Krétarajzok, ItK,
1959, 2.sz.,
347-350.
József Attila példája és a bartóki szintézis,
A Magyar Tudományos
Akadémia Nyelv- és
Irodalomtudományi
Osztályának Közleményei, 14,k, 1959, 89-94.
Utószó
Tersánszky Józsi Jenő Szerenád – Vadregény c. kötetéhez, Bp., Magvető. 1959, 457-467.
Utószó
Tersánszky Józsi Jenő A margarétás dal c. kötetéhez, Bp., Magvető, 1959, 355-365.
Komlós Aladár,
A magyar költészet Petőfitől Adyig, Kortárs, 1960,
11.sz.,
779-782.
Vázlatok Révai József pályaképéhez, ItK, 1960, 2.sz., 141-159.
A Kakuk Marci
= Tersánszky Józsi Jenő, Kakuk Marci,1-2.k., Bp., Magvető,
1961, 607-622.
A Nyugat és az orosz irodalom = Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből, szerk.: Kemény G. Gábor,
Bp., Akadémiai, 1961, 2.k.: 437-458.
Bartók és a Nyugat-mozgalom, Élet és Irodalom,
1961, szept. 30., ugyanez, francia nyelven, Bartók et le mouvement „Nyugat” = Report on the 2. International Musicological Conference, szerk.:
Szabolcsi Bence, Bp., 1963, 347-354.
Kodolányi János elbeszélései = Kodolányi János, Fellázadt
gépek, Bp., Magvető, 1961, 2.k., 527-553.
A publicista Kaffka Margit, ItK, 1961, 286-298.
A modern angol
kritika, Világirodalmi Figyelő, 1961, 384-390.
Halász Gábor
válogatott írásai, ItK, 1.sz., 1961, 80-85.
Bóka László,
Tegnaptól máig, ItK, 5.sz., 1961, 608-611.
Kaffka Margit és a lélektani regény, ItK, 3.sz., 1962, 325-338.
Kaffka Margit
regényei = K.M. regényei, Bp., Szépirodalmi, 1962, 1.köt.:
5-49.
Kaffka Margit
=
Beszélő tájak. Szerk. Hatvany Lajos. Bp., Magvető, 1963, 297-311.
Moldova
György, Az idegen bajnok, Kritika, 1963, 1.sz., 56-57.
Hemingway és
az újrealizmus, Világirodalmi Figyelő, 1963, 3.sz., 222-237.
Ugyanaz = Hagyomány és újítás, Szerk., Vajda Gy, Mihály, Bp., Akadémiai, 1966,
227-246. Ugyanaz
angol nyelven, Hemingway and the new
realism
=
Littérature et
réalité, szerk., Köpeczi
Béla és Juhász Péter, Bp., Akadémiai, 966, 246-264.
Szöveggyűjtemény
a XX, század irodalmából, ItK, 1965, 4.sz., 513-515.
Galgóczi
Erzsébet, Öt lépcső felfelé, Kritika, 1966, 1. sz.,
57-58.
Sőtér
István, Tisztuló tükrök, Kritika, 1966, 9.sz., 52-55.
Hemingway, Vándorünnep, Kritika, 1966, 1.sz., 55-56.
Örkény István,
Jeruzsálem hercegnője, Kritika, 1966, 12. sz., 53-54, és
HungPEN 1967, 8.sz., 44.
A folyosók világképe (Hernádi Gyuláról) Kritika, 1967, 2. sz., 39-41.
Illés Endre,
Száz történet, Kritika, 1967, 4.sz., 49-50.
A modern magyar
irodalom komplex vizsgálata, Kritika, 1968, 1. sz., 3-10.
A komplex vizsgálat
problémái a modern magyar irodalom kutatásában, MTA I,
OK, 1968, 1-4.sz.,
79-86.
Egy magatartás regénye – Németh László,
Irgalom, Népszabadság, 1968, júl.11. 7.
Kós Károly, Hármaskönyv, Kritika, 1969,
11. sz., 51-52.
Rába György, Férfihangra, Kritika, 1969, 12. sz., 49-51.
A novellista Kaffka Margit, ItK, 1970, 2. sz., 178-193.
Juhász Ferenc. Anyám, Kritika, 1970, 4. sz., 49-51.
Egy regénysiker nyomában – Kardos G, György,
Avraham Bogatir hét napja,
Kortárs, 1970, 1. sz., 143-144.
Keserű önvizsgálat – Szász Imre, Gyertek
Juhász Ferenc I-II, Kortárs, 1971, 4.sz.,
636-646, 5. sz., 806-814.
Galgóczi Erzsébet, Nádtetős
szocializmus, Kritika, 1971, 4.sz., 50-52.
Kaffka Margit kisregényei, ItK, 1971, 2.sz., 293-305.
Tersánszky Józsi Jenő, Illés Endre = Szüvremenni ungarszki piszatyeli, Szófia, 1972,
Alirodalom vagy álirodalom, Kritika, 1972,
10.sz., 15-16.
A Nyugatról = Vita a Nyugatról, Bp., Irodalmi Múzeum,
1973, 64-68.
Előszó
egy Japánban megjelent magyar novella-anológiához:
Szanisin hangari tanpen sú. [Legújabb magyar novellagyűjtemény.] Sinkai no hórósa ta. [„Mélytengeri
vándor” /Csurka/ stb.] Jakuhen
Kudó Jukio. [Ford. és szerk. Kudó Jukio.]
3. kiadás, Tokió, 1974, Kóbunsa. 269. Dzso [Előszó:] Bodnáru Dzserdzsi.
Integrált útirajzok – Kommentár Hernádi Gyula Anti-Däniken
c. novellájához,
Jelenkor, 1974,
1.sz.,
14-17.
A XX. századi magyar irodalomtörténet rendszerezésének
problémái, Literatura, 1974, 1.sz., 15-19.
Poezija, Predsesztvenniki i szovremenniki, Vaproszi Lityeraturi, 1974, 12. sz., 27-42,
Közelmúltunkról fölény nélkül – Cseres
Tibor, Játékosok és szeretők, Új
Írás, 1975, 1.sz., 89-91.
A képtelenség igazsága – Karinthy Ferenc.
Epepe,
Alföld, 1975, 2. sz., 72-75.
Jékely Zoltán két nézetben, Új Írás, 1975,
3. sz., 90-92.
Előtörténetünk regénye – Illyés Gyula, Hunok Párizsban, Új Írás, 1975, 4. sz.,
102-105,
Költészettan versprózában – Juhász Ferenc, Írás egy jövendő őskoponyán, Esszék,
Új Írás, 1975, 5.sz., 101-103.
Alakító alkotás – Az irodalom és a tudatformálás, Új Írás, 1975, 7. sz., 89-95.
Krúdy Gyula történelmi félmúltja, Új Írás, 1975,
8. sz., 110-112.
Az analitikus elbeszélés próbája – Illés Endre novellái,
Új Írás, 1975, 9. sz., 89-92.
A magyar költészet „történelmi jelen ideje”, Nyelvünk és Kultúránk, 1975, dec. 8-15, – Ugyanaz angol nyelven,
Historical present of Hungarian poetry,
The Hungarian PEN.
Áttekintés 15 év magyar irodalmáról 1957-1972, (Összeállította és részben írta, B.Gy.),
Literatura, 1976, 3-4.sz., 103-185.
Játék a rémregénnyel – Déry Tibor, A félfülű, Új Írás,
1976, 3.sz., 73-75.
Németh László egyetemessége, Új Írás, 1976,
8.sz.,
87-90.
Halász Gábor időszerűsége, Kritika, 1976,
8. sz., 2.
Adáshibák és vételhibák (Szakonyi Károlyról), Új Írás, 1976, 11. sz., 104-106.
A dal hatalma – Cseres Tibor, Siratóének, Jelenkor, 1976, 4.sz., 374-376.
A hangjáték és a mai magyar irodalom, Rádió és Televíziószemle, 1977, 2. sz., 24-29,
Kettősségek harmóniája, (Illés Endre
drámái), Új Írás, 1977, 8.sz., 90-96.
Teljességem kinek kell? Hajnal Anna költészete, Új Írás, 1977,
9.sz., 107-110.
Ábel az utókorban, Alföld, 1977,
9.sz.,
75-76.
K vaproszi o
tradicijau markszisztkoj literturnoj Vengrii = Literaturnaja krityika jevropejszkih szocialiszticseszkih
sztran, Moszkva, 1978, 256-263.
Lityeraturnaja i formirovanyija szoznányija,Vengerszkaja
Lityeratura za pjatnadcaty let (1957-1972), Ferenc
Juhász = Putyi hudozsesztennovo
progressza, Lityeraturno hudozsesztvennaja krityika v. VNR, Moszkva, 1978, 111-123,; 283-303; 339-353.
Juhász Ferenc időszerűsége, Alföld, 1978,
8.sz., 33-37.
Világirodalmi párbeszéd
avagy belső monológ, Nagyvilág, 1978, 8.sz.,
1233-1235.
A Nyugat irodalomszemlélete, Literatura, 1978, 3-4.sz., 33-37. Ugyanaz = ”Mégis győztes, mégis új és magyar.” Szerk.:
R. Takács Olga. Bp., Akadémiai, 1980. 69-77. (Irodalomtörténeti Füzetek.)
A fegyelem próbája – Fodor András, A bábu vére,
Jelenkor, 1979, 4.sz., 110-112.
Hubay Miklós, A szív sebei, Jelenkor, 1979,
4.sz., 377-379.
Látvány és valóság. = Valóság és varázslat, szerk. Kabdebó Lóránt, Bp., PIM és Népművelési Propaganda Iroda, 1979, 9-43.
Kosztolányi Dezső európai képeskönyve,
Új Írás, 1980,
1.sz.,
33-37.
A kontinuitás és diszkontinuitás dialektikus
jelensége a történelmi folyamatokban, Literatura, 1980, 1.sz., 3-8.
Az élet és az
utókor határán (Hajnal Annáról), Új Írás, 1980, 10.sz., 3-8.
„Mert tudom,
hogy a sorsom a te sorsod ” – Juhász Ferenc, Babonák napja,
csütörtök, Amikor a legnehezebb, Jelenkor, 1980,
7-8.sz., 681-688. Ugyanaz = Miért szép? Bp., Gondolat, 1981, 481-498.
Tükörjáték – Örkény István,
Egy négykezes regény tanulságos története, Új Írás, 1980,
2.sz., 106-107.
Ady Endre irodalomszemlélete = „Akarom, tisztán lássatok”, Tudományos
ülésszak
Ady Endre születésének 100, évfordulóján,
szerk.: Csáky Edit, Bp.,
Akadémiai, 1980, 115-121.
Első közelítésben
– Csurka István, Kettes
kolbász, Új Írás, 1981, 6.sz., 118-119.
„Szétosztom a
képzelet adományát” – Kaffka Margit, Képzelet királyfiak, Új Írás,
1981, 7.sz., 108-110.
Jövő múlt időben
(Komlós Aladárról), Kritika, 1981, 3.sz.,
27.
Irodalom a gyorsuló
időben – Pilinszky János költészete [Társszerzőkkel], Jelenkor,
1981, 5.sz., 457-468.
A szocialista
irodalompolitikai fordulat ellentmondásai, Literatura, 1981, 1-2.sz.,
164-183.
A ragyogó elszigeteltség
eszménye és mérlege – Rónay György: Az alkony éve, Új Írás,
1981, 4.sz., 107-108.
Cseres Tibor,
Én, Kossúth Lajos, Látóhatár, 1981, 10. sz., 208-210.
Az irodalomtörténet
történetisége, Literatura, 1981, 3-4.sz.,
382-388.
A tisztesség
logikája – Bálint György irodalomszemlélete, MTA I. Osztály
Közleményei,
1981, 3-4.sz.,
Eredmények és
vitás kérdések a [József Attila] jubileumi
év termésében =
„A lét dadog…” , szerk. Fenyő D. György, Fráter Zoltán,
[Bp.],
1980,ELTE soksz., 355.
Az ítélkezéstől
a belátásig – Illés Endre pályája, Jelenkor, 1982,
6.sz.,
535-542.
Geburtshelfer der neuen ungarischen Literatur, Zeitschrift und Bewegung „Nyugat”,
BpRunschau, 1982, 8.sz., 10,
Regényiség és retorika az Irgalomban, Literatura, 1982, 1.sz., 79-83.
Illyés Gyula
félmúltjai – A
Koratavasz = „Bátrabb igazságokért” - A 80 éves Illyés
Gyula, Tudományos konferencia, 1982, nov, 2-3, szerk., Fráter Zoltán, Bp., ELTE,
1982, 219-224.
Egy életregény
vége [Végh Györgyről], Élet és Irodalom, 1982,
41.sz., 6.
Ki szavatol a
regény biztonságáért? – Esterházy Péter, Ki szavatol a lady
biztonságáért? Jelenkor, 1982, 12.sz., 1096-1097.
A magyar regény
megújulási lehetősége, az impresszionizmus, Hungarológiai
Közlemények,
Újvidék, 1982, 427-431.
A Fellegjárás,
Literatura, 1983, 1-4.sz., 388-395.
Drámai rekviem
–
Csoóri Sándor, Várakozás
a tavaszban, Új Írás, 1983,
4, sz., 115-117,
Agárdi Péter, Értékrend és kritika, Kortárs, 1983, 6.sz., 991-993.
Literature and Film, Hungarian Experiments in an International
Context, Yearbook of
Egy európai a
magyar Alföldről (Béládi Miklós), Új Auróra, 1983,
3.sz.,
72-78, és
Látóhatár, 1985,
március, 146-155.
A másokért élők
hite – Rónay György, Szeptemberi halászat, Új Írás, 1984,
2. sz.,
115-116.
Örkény István, Önéletrajz töredékekben, Befejezetlen regények, Új Írás, 1984,
12.sz.,
116-119.
Történelem és
esztétika – Popper Leó, Esszék és kritikák;
Kenyeres Zoltán, A lélek
fényűzése, Új Írás, 1984, 3.sz.,
73-74.
Die gestige Orientierung der ungarischen literarischen Erneuerung am Anfang
des Jahrhunderts, Neohelicon XI, 1.sz., 1984,
49-61.
Dénes Zsófia,
Akkor a hársak épp szerettek…, Kortárs, 1984,
7.sz.,
1157-1159.
Megismételt élet
– Illés Endre, Szerelmeim évek
múlva, Új Írás, 1984, 9.sz.,
Babits Mihály irodalomszemlélete, Irodalomtörténet, 1984, 3.sz., 576-585.
Policentrikus szerkezet és jelentés a Fellegjárásban, Hungarológiai Közlemények,
Novi Sad-Újvidék, 1984, december, 1165-1171.Isztorizm
Isztorii Lityeraturi = Szravnyityelno-isztoricseszkoje izucsenyije i
tyeoretyicseszkije voproszü razvityija szovremennüh lityeratur, Moszkva, 1985,
247-253.
A költői nyelv
és a XX. századi
magyar költészet = A magyar vers. Szerk.: Jankovics
József[…] Bp.,A Nemzetközi Magyar
Filológiai Társaság, 1985, 261-263.
A Nyugat Anteusza (Móricz Zsigmondról), Új Auróra, 1985, 1.sz., 88-92.
Juhász Ferenc
mikrokozmosza és ami megelőzte, Kortárs, 1985,
2.sz., 149-154.
Irodalom és film,
Új Auróra, 1985, 2.sz., 46-54.
Az elbeszélés válaszútján – Tersánszky Józsi Jenő,
A tiroli kocsmáros, Új Írás, 1985,
3.sz., 71-72.
A ’mese’ halála vagy lélekvándorlása, Új Írás, 1985,
4.sz.,
85-106,; 5.sz., 93-105,;
1986, 7.sz., 75-96,;
1987, 8.sz., 75-85.
A történelem
kettős mérlegén – Cseres Tibor hetvenéves, Kortárs, 1985, 4.sz., 139-145,
Az első negyedszázad
novellái – Cseres Tibor, Különféle szerelmek, Jelenkor, 6.sz.,
1985, június,
559-565.
Lélek és lét, Új Írás, 1985,
11.sz., 26-32.
Van
avagy nincs megváltás? – Rónay György, Idegenben, Vigilia,
1985, 2.sz.,
206-207.
Illyés Gyula, Ebéd a kastélyban, Új
Auróra, 1985, 3.sz., 97-98.
Kettős időben
– Cseres Tibor, Foksányi szoros,
Új Írás, 1985, 12.sz., 103-104.
A magyar modernség dilemmája – Fülep Lajos irodalomeszménye, Jelenkor,
1985, 6.sz., 559-565.
A Nyugat alternatívája
a századelő irodalmi megújulásában – Fülep Lajos
irodalomszemlélete = Tudományos
ülésszak Fülep Lajos születésének
századik évfordulójára, Pécs, Baranya
Megyei Múzeumok Igazgatósága,
1986, 56-64.
Huszadik századi következtetések – Szekeres-Varsa Vera, Szalamandra a tűzben,
Új Írás, 1986, 2.sz., 110-113.
Benedek Marcell, Naplómat olvasom, Új Auróra, 1986, 2.sz., 125-127.
Mit tehet az eposzköltő? – Juhász Ferenc.
Halott feketerigó, Jelenkor, 4.sz.,
1986,
323-331.
Neohelicon, 1986, XIII.
1.sz., 125-140.
Historičnost literárni historic = Theorie
literary v zrcadle madarské literárni vĕdy,
Praha, Odeon, 1986, 135-140.
A rezonőrhang
és a reflexív elbeszélés – Ambrus Zoltán 1861-1932, Új Írás,
1986, 7.sz., 75-83.
A drámai leírás – Bródy Sándor, 1863-1924 =
Új Írás, 1986, 7.sz., 88-96.
Az alaphelyzetek életképe – Gárdonyi Géza, 1863-1922, Új Írás, 1986,
7.sz.,
83-88.
A regény és a lélektani regény, Literatura, 1986, 1-2.sz., 3-8.
A mese, a novellaciklus és a Szindbád, Literatura, 1986, 1-2.sz.,
74-80,; Hungarológiai
Közlemények, 4.sz., 295-300.
Hűség és menedék
– Simon István, Februári szivárvány
= Pályatársak Simon Istvánról,
Veszprém, 1986, 68-71, Horizont Közművelődési
Kiskönyvtár, 13.k.
A napló közegellenállása – Illyés Gyula naplójegyzetei, Új Írás, 1987,
1.sz.,
114-115.
Az életmű megközelítése – Grezsa Ferenc. Németh
László háborús korszaka, Új Írás,
1987, 2.sz., 118-119.
Visszanyomozás – Németh G, Béla, Századutóról - századelőről, Új Írás,
1987, 3.sz.,
111-112.
Az írástudó esszéje – Cseres Tibor, Perbeszédek és párbeszédek, Új Írás,
1987, 4.sz.,
118-119,
Tóth Eszter, Családi emlékek Tóth Árpádról, Új Auróra,
1987, 1.sz., 138-140.
Mik vagyunk? – A Válasz 1934-1938, Élet és Irodalom, 1987,
14.sz., 11.
Az elkésett íróság műformája – Gyergyai Albert, A várostól a világig, Új Írás, 1987,
6.sz., 98-99.
Azonosulások és elhatárolások – Király István, Kosztolányi, Vita és vallomás, Kortárs,
1987, 6.sz., 148-154.
Az európaiság szülőhelyén – Cs. Szabó László, Görögökről,
Új Írás, 1987,
7.sz., 102-103.
A Puszták népe ötven éve, Új Auróra, 1987,
2.sz.,
81-85.
Tételek közt szorongó tárgyiasság és impresszionizmus.
(Justh Zsigmond.) =
Új Aurora, 1987, 3.sz., 68-77.
Egy hetven éves dokumentarista
kísérlet – Kaffka Margit, Állomások, Új Írás,
1987, 9.sz., 68-72.
Konvenciók és új poétikai jelenségek Csáth Géza elbeszélő művészetében, Literatura,
1987-1988, 4.sz., 397-402.
Sziráky Judit, Zárójelentés, Vigilia, 1988, 1.sz., 72-73.
Külső és belső párbeszéd – A költő felel, Beszélgetések Illyés Gyulával, Új Írás,
1988, 2.sz., 119-120.
The structural
function of plot and action
in Hungarian narrative at the
end of the
19th century. = Neohelicon, XV. 2.sz, 1988, 191-204.
Talált regény – Karinthy Ferenc.
Uncle Joe, Új Írás,
1988, 3.sz.,
115-116.
Áttűnésekről átkelés közben – Domokos Mátyás
esszéi, Kortárs, 1988, 4.sz., 148-154.
A lélek kalandjai – Hernádi Gyula, Hátamon fekve szaladgálok, Új Írás, 1988,
5.sz.,
118-119.
A mérleg mérlege – Sőtér
István és új könyve, Új Írás, 1988,
6.sz., 5-8.
A válaszkereső Béládi
Miklós, Új Írás, 1988, 6.sz., 82.
Visszaigazolás – Illyés Gyula, Naplójegyzetek,
Új Írás, 1988, 7.sz., 117-118.
A halál létregénye – Beney Zsuzsa,
Napló, előtte és utána, Új Írás, 1988, 8.sz.,
117-118.
Mit tehetett a költő? A 70 éves Juhász
Ferencről, Élet és Irodalom, 1988, 33.sz.,
14-15.
Történelmi kinagyítás – Cseres Tibor, Vízaknai csaták, Új Írás, 1988, 10. sz.,
109-110,
Az irodalom értelmessége (Rákos Péterről), Új Írás, 1988, 11.sz., 118-119.
Az író párbeszéde önmagával – Lengyel Menyhért,
Életem könyve, Új Írás, 1988,
12. sz., 123-124.
Pályatörténet
esszében elbeszélve [Lengyel Balázsról], Új Írás, 1989, 5. sz., 101-104.
Az őskeresés egyik állomása – Örley István,
A Flocsek bukása, Új Írás, 1989,
5.sz., 119-120.
»Egyre dúltabb a világ«
– Fodor András, Pünkösdi hírnök,
Új Írás, 1989, 8. sz., 122-123.
Sík Sándor modernségfelfogása, Új Írás, 1989,
10. sz., 106-111.
A lehetetlen igazsága – Nemes Nagy
Ágnes, Szó és szótlanság, Új Írás,
1990, 1.sz., 116-119.
Reményiné létpapucsa – Szomory Dezső, A párizsi regény,
Magyar Napló,
1990, 1.sz.,11.
Jövő múlt időben, Rezeda Kázmér szabadsága (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi)
– Örök hátország (Szép Ernő, A jázminok illata), Új Írás, 1990, 5.sz., 77-81.
A művészet egy - avagy A virágünnep vége (Gulácsy Lajos,
az író), Magyar Napló,
1990, 22.sz., 6.
Az ismeretlen ostroma – Komjáthy Jenő, Vers és próza, Magyar Napló,
1990, 28.sz.,
11.
A mánia igazsága – Bertha Bulcsu két regényéről,
Új Írás,1990, 8.sz., 91-94.
Elvadult tündérkert – Cseres Tibor, Őseink kertje, Erdély, Új Írás, 1990,
9.sz., 85-88,
Egy nyolcvanéves kihívás – Móricz Zsigmond,
Sárarany, Magyar Napló,
1990, 40.sz.,
11.
Fodor András mikrokozmosza, Új Írás, 1990,
10.sz., 106-108.
Juhász Ferenc mitológiája, a Fekete Saskirály, Literatúra 1990, 2.sz., 217-229.
Múlt jelen időben – Illés Endre kiadatlan
esszéi és kritikái, Új Írás,
1990, 11.sz.,
112-113.
A magyar premodern
elbeszélés válaszútja = A magyar nyelv és kultúra
a Duna völgyében II., szerk. Jankovics József[…], Bp., Wien, 1991, 964-969.
Emlékeztető,
Thormay Cecil, A régi ház, Új Írás, 1991,
1.sz., 89-94.
Emlékeztető, Móricz Zsigmond, Kerek Ferkó, Új Írás, 1991,3 .sz.,
102-104.
Emlékeztető, Móricz Zsigmond, A fáklya, Új Írás, 1991, 8.sz.,
83-95.
A kritika megértés – Domokos Mátyás, Varázstükrök
között, Új Írás, 1991, 9.sz., 110-111.
A művészregény, mint az intertextualitás korai formája, Literatura 1991,
3.sz., 224-238.
A meghatározás dilemmái – Juhász Ferenc: Föld alatti liliom, Életünk, 1991,
9.sz., 847-854.
Emlékeztető, Csathó
Kálmán, Varjú a toronyórán,
Új Írás, 1991, 11.sz., 53-55.
Egy visszatérés távlatai – Lengyel Balázs: Visszatérés,
Új Írás, 1991, 11.sz., 111-112.
A lélektan, a fantasztikum és a regény
igazsága, Új Írás, 1991, 12.sz., 43-50.
Kosztolányi Dezső,
Édes Anna, Bp., Akkord Kiadó, (Talentum Diákkönyvtár)
1992, Előszó:
B.Gy., 5-8.
Urak, polgárok,
balekok – Herceg
Ferenc: Andor és András, Magyar
Napló,
1992, 9.sz., 36-37.
Móricz és a modernség, Magyar Hírlap, 1992, szeptember 5.,
11. Ugyanaz = In honorem
Czine Mihály, szerk.: Görömbei
András, Kenyeres Zoltán, Debrecen Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999, 95-98.
Fabulya
az utókorban, Stádium, 1992, 4.sz., 24-26.
A lélektani és
poétikai szemléletváltás összefüggése a modern magyar elbeszélő
irodalomban = Régi és új peregrináció,
Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon, szerk., Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges
Judit, Budapest-Szeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság-Scriptum Kft, 1993, 2.k.,
1087-1093.
Babits Mihály, Keresztül-kasul az életemen,
Bp., Pesti Szalon 1993, Utószó: B.Gy.:
173-184. Ugyanaz:
Magyar Napló, 1993, 18.sz., 12-14.184.
Mikrokozmosz,
életkép és naplóvers, Híd, 1993, 11.sz., 865-870.
The Künstlerroman as an early form
of intertextuality, Neohelicon,
XX., 1.sz., 1993,
21-31,
Illyés Gyula szépprózai műveinek poétikai
alakzata = »Költő felelj!«, Tanulmányok Illyés Gyuláról, szerk.,
Tasi József, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1993, 213-216,
Egy rejtőzködő író regényei [Gyergyai Albertről], Filológiai Közlöny XXXIX,
évf, 3-4.sz., 1993, 272-276.
A modern magyar elbeszélés - in statu nascendi, Új Forrás 1993,
7.sz.,
24-32.
A policentrikus
szerkezet Janus-arca = Szintézis nélküli évek, szerk. Kabdebó Lóránt
és Kulcsár Szabó
Ernő, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993,
208-219.
Psychology, fantasticality and the truth
of the novel, Hungarian Studies 1993,
8/2, 205-216.
Modernity reconsidered, Neohelicon, 1994, XX/I, 9-12.
Amikor a korrajzregény kortünet volt, Literatúra
1994, 1.sz.,
113-114. Ugyanaz: Feltáratlan értékek
a magyar irodalomban, szerk. Szabó B. István, Bp.,
Anonymus, 1994, 191-198.
Németh G, Béla
hetven éve (23+47), ItK, 1995, 1.sz., 1-8.
A lélektani
ábrázolástól a létregényig, Üzenet, 1995, 4-6.sz., 195-200.
Az irodalomtörténetírás dilemmái, Literatura, 1996,
1, sz., 81-86.
The Hungarian Zeitroman and the
Hungarian modernization
at the beginning
of the twentieth
century, Neohelicon, XXIII. 2.sz., 1996, 79-83.
Nagy László prózája
= "Inkarnáció ezüstben", szerk. Tasi
József, Bp., Petőfi Irodalmi
Múzeum, 1996, 247-251.
Egy kritikatörténeti
fejezet véget ért (Bonyhai Gáborról), Élet és Irodalom, 1996,
augusztus 9, 5.
Kopncepcie subjektu v moderne = Kapitoly z moderny…III., szerk., Ivan Cvrkal,
Bratislava, Ústav Svetovei Literatury SAV, 1996, 49-55.
A ’Megered az eső’ mint korrajz = Szabó Dezső: Megered az eső, Bp., Pesti
Szalon, 1996,
313-318.
Orbán Ottó esszéi
és az irodalomtudomány, Literatura, 1997,
2.sz., 266-230.
Ugyanez:
Hungarológiai
Közlemények, Újvidék-Novi Sad,
1997, 1-2.sz., 58-64.
Egy fejezet az 1956-os forradalom előkészítéséből
– Az Új Hang
1955-56-ban, Kortárs, 1997, 4.sz.,
43-45.
Babits Mihály korrajzregényei, ItK, 1997, 3-4.sz.,
292-299.
Akinek a létformája a költészet – A hetvenéves Juhász Ferencről, Alföld,
1998, 8.sz., 54-64.
Kaffka Margit, Színek és évek, Hangyaboly,
A szöveget gondozta és az utószót írta,
B.Gy., Bp., Unikornis, 1999,
B.Gy., 317-322.
The Polanyis discover a poet = Karl Polanyi in Vienna,
szerk., K. McRobbie,
Karl Polanyi Levitt, Montréal, New York, London, Black
Rose Books,
2000., 288-299.
Emlékképek párhuzamos
életrajzainkhoz = In honorem
Tamás Attila, Szerk.:
Görömbei András, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000,
293-299.
Reflexiók és önreflexiók – Balassa Péter,
Nádas Péter, Alföld, 2000, 5.sz., 62-68,
Czine Mihály, (1929-1999),
História, 2000, 2.sz., 25-27.
A XIX. századi magyar
patrícius polgárság visszapillantó tükörben,= A XIX,
század
vonzásában,Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Szerk.: Kiczenkó Judit és
Thimár Attila. Piliscsaba,
PPKE Bölcsészettudományi Kar, 2001, 31-38.
Németh Lajos
(1929-1991) (Társszerzőkkel) = Emlékbeszédek
az MTA elhunyt tagjai
felett, szerk.: Glatz
Ferenc. Bp., MTA, 2001, 3-10.
Az epika poétikai
lehetőség Illyés Gyula prózai műveiben, Irodalomtörténet, 1.sz.,
21-26.
Juhász Ferenc
őszikéi, Élet és Irodalom, 2003, okt.24., 10.
Klasszikus arcok, (Molnár Edit fotóalbumáról),
Magyar Szemle, 2003, aug., 2001-2005.
A jövő visszakérdez, Juhász Ferenc 75. születésnapjára,
Tekintet, 2003, 4.sz., 94-100.
Juhász Ferenc
időszerűsége = Rend és kaland, Az ötvenéves
Alföld antológiája,
Szerk.: Aczél Géza, Debrecen, Alföld szerkesztősége, 2003, 116-120.
A Niki az Új
Hangban = Mérlegen egy életmű
[Déry Tiborról], Szerk., Botka
Ferenc,
Bp.,
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003, 93-100.
A Collegium mint regényhős = Az
Eötvös Collegium és a magyar irodalomtörténet,
Szerk.: Varga László, Bp., Argumentum – Eötvös
József Collegium, 2003,
153-175. (Eötvös Műhely).
A Čirpanova utcai kilátó, Bori Imre emlékére, Élet és Irodalom,
2004, okt. 22., 14.
Ugyanez
bővítetten: Híd, 2004, nov.-dec., 1519-1528, és = Pomogáts-változatok,
Szerk.:
Angyalosi Gergely, Bp., Littera
Nova, 2005, 45-62.
Juhász Ferenc költészete a „Krisztus levétele…”
után = Kenyeres Zoltán-emlékkönyv,
Szerk., Szabó B. István, Bp., Anonymus, 2004, 446-464.
Dalla
raffigurazione psicological
romanzo essistenziale,
Annuario, Roma-Szeged,
2004,
64-75.
A darabok és
az egész, (Juhász Ferenc versprózái), Tekintet, 2005, 5.sz., 94-101.
Belső béke –
belső párbszéd, Vigilia, 2005, 12.sz.,
945-948.
Budapest-regények
a magyar modernizáció korából, Alföld, 2006, 6.sz., 45-57.
Történelmi magántörténet, Tekintet, 2006, 6.sz., 35-45
La nascita della modernitá nella letteratura ungherese d' inizio secolo, Quaderni del Premio Letterario Giuseppe Acerbi, a cura di Simon Cappellari, Verona, Edizioni Fiorini, 2006, 1245-1249.
Műfajok és szerepek - Fülep Lajos levelezése hét kötetben, Előszó, Budapest, MTA Könyvtár - MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1990-2007.
Utak Füst Milán költészetéhez - Utószó, In: Füst Milán összes versei, Fekete Sas Kiadó, Bp., 2008, 261-284.l.
A halál dimenziói – A nyolcvanéves Juhász
Ferenc ünnepi könyve /Pacsirta a szívben/, Tekintet, 2008. július.
Pályakép egy műfaj történetében elbeszélve – Juhász Ferenc nyolcvanadik születésnapjára – Alföld, 2008. augusztus.
Kaffka Margit: Napló – Utószó és jegyzetek (2008. augusztus 29.)
A kreált közbeszéd poétikai szerepe, Füst Milán, s magyar modernség és a kisregény, Elbeszélés és prózanyelv, Szerk.: Horváth Kornélia, Ráció K., 2010.
rövid
recenziók, ismeretterjesztő és alkalmi írások
Cseres Tibor,
Tél és nyár, Új Hang, 1952, 7.sz., 92-94.
Zsubiabá
– Jorge Amado regénye, Csillag, 1952, 9.sz., 1149-1152.
Kritikánk helyzetéről, Csillag, 1952, 1232-1237.
Simon István,
Hajnali lakodalmasok, Csillag, 1952, 12.sz., 1530-1534.
Örkény István
riportkönyve (Koránkelő emberek), Irodalmi Újság,
1952, 12.sz.
Egy fiatal író
indulása – Fekete Gyula, Eszmélet,
Szabad Nép, 1953, 3.sz.
Szabó Pál hatvanéves, Irodalmi Újság, 1953, 8.sz.
Bevezető Kaffka Margit Hangyaboly c. regényéhez, Bp., Szépirodalmi,
1953, 5-14.
(Szépirodalmi
Kiskönyvtár).
Bárány Tamás,
Húsz év, Irodalmi Újság, 1953, 8.sz.
Molnár Zoltán,
A kovács, Csillag, 1954, 11.sz.,
2196-2201.
Tamási Áron,
Hazai tükör, Szabad Nép, 1954, 128. sz.
Vita a felszabadulás
utáni magyar irodalom kérdéseiről (Nyírő Lajos-Nagy Péter-Illés
László-Bodnár György), ItK, 1959,
3-4.sz.,
560-568.
Kodolányi
János, Vízválasztó, Élet és Irodalom, 1960, 46.sz.
Simon István,
Februári szivárvány, Élet és Irodalom, 1960, 10.sz.
Molnár Zoltán
novellái (Régi szerelem), Élet és Irodalom, 1961, márc.3.
Utószó Kaffka Margit: Színek és évek c. regényéhez, Bp., Szépirodalmi,
1962, 297-303.
(Kincses
Könyvek).
Kakuk
Marci színházi kalandjai, Élet és Irodalom, 1963, ápr. 12.
Egy szabálytalan
klasszikus. A 75 éves Tersánszkyról, Élet és Irodalom,
1963, szept.14.
Utószó Kaffka Margit Hangyaboly c. regényéhez, Bp., Szépirodalmi,
1963, 197-201.
(Olcsó
Könyvtár).
Utószó Kaffka Margit Mária évei c. regényéhez, Bp., Szépirodalmi,
1965, (Olcsó
Könyvtár).
Ötven éve halt
meg Kaffka Margit, Népszabadság, 1968, dec.1.
Élő irodalom, Kritika, 1970, 2.sz., 50-52.
Váci Mihály, A sokaság fia, Kritika, 1971, 3.sz., 43-46.
A hetvenéves
Németh László, Nagyvilág, 1971, 632-635.
Utószó Kaffka Margit: Hangyaboly c. regényéhez, Bp., 1971, Szépirodalmi,
139-144, (Olcsó
Könyvtár).
Juhász Ferencné, ItK, 1972, 5-6.sz.,
740-741.
A kritikáról [Társszerzőkkel],
Jelenkor, 1973, 9.sz., 828-841.
Utószó Kaffka Margit Színek és évek c. könyvéhez, Bp., 1973,
Szépirodalmi,
239-244.
Utószó Kaffka Margit Két nyár c.
könyvéhez, Bp., 1974, Szépirodalmi, 141-147.
Áttekintés tizenöt
év magyar irodalmáról [Társszerzőkkel], Literatura,
1974, 3.sz.,
53-108.
A résztvevő válasza
– Garai Gábor: Elégiák évada, Új Írás, 1975, 6.sz., 110-112.
Déry
Tibor világa [Társszerzőkkel], Alföld, 1975, 5.sz., 56-57.
Prózairodalmunk
újabb fejezetéről [Társszerzőkkel], Jelenkor, 1976, 1.sz., 69-77.
Irodalomtudósaink
fóruma: Beszélgetés Sőtér Istvánnal,
Jelenkor, 1976, 3.sz.,
259-264.
Irodalomtudósaink
fóruma: Beszélgetés Kersztury Dezsővel, Jelenkor, 1976,
12.sz.,
1124-1130.
Irodalomtudósaink
fóruma: Beszélgetés Köpeczi Bélával, Jelenkor, 1977,
2.sz.,
163-168.
Ugyanaz angol nyelven: NHQ, 1980, Summer,
78.sz.,
126-168.
Magyar Attiláné Andor Ilona (1938-1976), ItK, 1977, 1.sz., 130.
Keresetlen öntudatosság
(Kondor Béláról), Forrás, 1977, 7-8.sz., 29-30.
Utószó Kaffka Margit Hangyaboly c. regényéhez, Bp., Szépirodalmi,
1977,
(Olcsó Könyvtár).
Történelmi jelen
idő [Társszerzőkkel], Alföld, 1979, 4., 6.,
8., 9., 10. sz.,
1980,
3-4.sz.
Ugyanez könyvalakban: szerk. Béládi
Miklós és Kulcsár
Katalin,
Bp., RTV Minerva, 1981, 340.
Vendégünk az
Új Aurora, Új Aurora, 1980, 3.sz., 67-94.
Az irónia Déry Tibor műveiben [Társszerzőkkel], Jelenkor, 1980, 6.sz., 549-557.
Kaffka Margit
száz éve, Csongrád Megyei Hírlap, 1980, június 8.,
6.
Kritikusok a
kritikáról [Társszerzőkkel], Jelenkor, 1980, 11.sz., 1031-1042. Ugyanaz
könyv alakban: A művészetkritikáról, szerk.: Nyerges András,
Bp., Kossuth, 1981, 409-410, (Vélemények és viták).
Nagy Péter hatvanéves, Nagyvilág, 1980, 10.sz., 1565-1567.
Szabolcsi Miklós
hatvanéves, ItK, 1981, 1.sz., 132-133.
Elődünk, Bálint
György, Élet és Irodalom, 1981, 27.sz., 5.
A századelő irodalmának
hetei, Rádió és Televízió Újság, 1981, 27.sz., 3.
Bölöni
György, az állami mecénás = A balatoni íróhét 50.
évfordulójának emlékülése,
szerk.: Cséby Géza, Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ, 1983,
67-72.
Egy asszony a
modern magyarok között, Rádió és Televízió Újság, 1985, 37.sz.,
3.
Búcsú Béládi Miklóstól, Élet és Irodalom, 1983, 46.sz.,
7.
Bálint György = Ezer év, Bp., Hazafias
Népfront, 1985, 447-450.
Egy élet képei
– Németh László élete képekben, Élet és Irodalom, 1985, 12.sz.,
103-104.
Hommage à Kosztolányi, Látóhatár, 1986, 1.sz.,
140-145.
Művek és műveletek
az 1950-es évek magyar irodalmában [Társszerzőkkel], Tiszatáj,
1987,
3.sz.,
39-55.
Műhelyek és alkotók:
a Jelenkor [Társszerzőkkel], Jelenkor, 1987, 6.sz., 494-513.
Lektori jelentés
(Hamvas Béláról), Életünk, 1987, 9.sz., 892-893.
Kié az Alap?
Élet és Irodalom,
1990, június 1., 4.
Németh Lajos
(1929-1991), Magyar Napló, 1991, III. évf., 12.sz.,
42.
Egy Pallas-ivadék halálára. Búcsú Klaniczay
Tibortól, Magyar Napló, 1992, IV. évf.,
12.sz., 4-5.
Cseres Tibor
(1915-1993), Magyar Napló, 1993, V. évf., 13.sz., 7-8.
Keresztury Dezső 90. születésnapjára, ItK, 1994, 4.sz., 586-587.
Mindvégig. Keresztury Dezső kilencvenedik születésnapjára, Népszabadság,
1994,
szeptember 6., 15.
Tarnai
Andor (1925-1994), Irodalomismeret, 1994, 4.sz., 78-80.
Látószög = Kaffka Margit:
Mária évei, szerk. és előszó: B.Gy.,
H.n., Bethlen Gábor,
1994,
185-202.
Kaffka Margit, Állomások = Ötven nagyon fontos regény,
szerk. Borbély Sándor, Bp.,
Lord,
1994, 183-189.
Élet és megformált
élet – Bertha Bulcsu hatvanéves, Népszabadság, 1995, május 9., 15.
Utószó Kaffka Margit Színek és évek c. regényéhez, Bp., Osiris, 1999, 195-198.
(Milleniumi Könyvtár)
Utószó Kaffka Margit Színek és évek és
Hangyaboly c. regényéhez. Bp., Unikornis,
1999,
317-322. (A Magyar Próza Klasszikusai)
„Uram, ha ezt
a képet megvehetném!” – Bevezetés a Válogatás Füst Milán
gyűjteményéből c. kiállításhoz, Ars Hungarica, 2001, 2.sz., 423-428.
Lukácsy
Sándor (1923-2001), Élet és Irodalom, 2001, december 7.,
10.
Nagy Géza (1928-2001),
Helikon, 2001, 4.sz., 591-593.
Albert Zsuzsa, Legenda Illés Endréről, Albert Gábor, Bodnár
György [és mások]
történetei, Kortárs, 2005, 2.sz.,
54-70.
interjúk
A szellemi élet
műhelyei – Az Irodalomtudományi Intézet XX. századi
osztályán.
Élet és Irodalom,
1970, 5.sz., 7.
Bányai Gábor, Műhelybeszélgetés Bodnár Györggyel, Népszabadság,
1975, május 11.
Antal Gábor: Az irodalomtudomány új törvényei – Beszélgetés Bodnár
Györggyel,
Magyar Nemzet,
1980, december 7., 11.
Mire jó a reprint?
– Mátyás István interjúja Bodnár Györggyel,
Élet és Irodalom, 1981,
37.sz.,
7.
Végh Ferenc. Beszélgetés Bodnár
Györggyel a Nyugat hasonmás kiadásának
jelentőségéről, Tudományos Magazin, 1982, 2.sz.,
16-22.
Lukácsy András, Irodalom, társadalom, politika [Interjú
Bodnár Györggyel], Magyar
Hírlap,
1984, szept. 13., 6.
Dévavári Zoltán, Értékkereső együttműködés – Beszélgetés
Bodnár György
irodalomtörténésszel, 7Nap, 1985, 46.sz., 24-25.
Dedikálom, Könyvvilág,
1988, 12.sz., 6.
Pécsi Krisztina, A személyiség és az intézményes kutatás. Bodnár
György a hazai
irodalomtörténet-írás
kérdéseiről, 1994, március 4., 13.
Lami Júlia, Bodnár György professzor a pályájáról, XIII. Kerületi Hírnök, 2002,
február 28., 4.
Nádor Tamás: Bodnár György [Interjú], Könyvvilág, 1994, április 5.,
1.
Írófaggató. Nádra
Valéria megkérdezte Bodnár Györgyöt, Könyvhét,
Hornyik Miklós, Színkép [Beszélgetés a hetvenöt éves Bodnár Györggyel], TV2, 2002, május 6.
Finta Gábor, Szénási Zoltán, Beszélgetés Bodnár Györggyel, I., Vigilia, 2007, 8.sz., 618-628.; II., Vigilia, 2007, 9.sz.
írások bodnár
györgyről és könyveiről
–
o – , Országos pályázaton
első díjat nyert egy karcagi elemista tanuló, Karcagi
Hírlap, 1938,
június 11.
Nagy Péter, Szüreti fürt, Magyar Nemzet, 1959, február 15.,
9.
Bényei József, Szüreti fürt, Hajdu-Bihari
Napló, 1959, március 29.
Ungvári Tamás, Kritika és magatartás [Kaffka Margit kritikáiról], Magyar Nemzet,
1960,
január 17., 10.
G.L., Kaffka
Margit: Hullámzó élet, Népszabadság, 1960, március 11., 9.
(zs.i.), A XX. századi magyar
irodalom panorámája, Esti Hírlap. 1965, augusztus 10.
G.P., Panorama de la littérature hongroise
du XXe siècle, Bulletin des
Lettres, 1965,
november 15.
Gerard Guillot, Un panorama de la littérature
hongroise du XXe siècle en trois livres,
Le Progrès,
Le Progrès Soir,
1965, nov. 15.
E. Bango, Panorama de la littèrature
hongroise du XXe siècle, Documentation sur
Europe Centrale. Institut de Recherches de l’Europe Centrale, Louvain, Vol. III.
1965, nov-dec.
Wéber Antal, Bodnár György, Törvénykeresők, Irodalomtörténet, 1977, 2.sz., 538.
Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977, 4.sz., 27-28.
Szakolczay Lajos, A törvénykeresők etikája, Új Írás, 1976,
5.sz., 100-102.
Vekerdi László, Korszerű akadémizmus, Jelenkor, 1976, 6.sz., 555-558.
Erki Edit, A személet győzelme, Élet és Irodalom, 1976,
30.sz., 10.
Németh G. Béla, Arány, egyensúly,
közérzet, Napjaink, 1976, 7.sz., 4.
Almási Miklós, Törvénykeresők, Magyar Nemzet, 1976, 27., 13.
Kulcsár Szabó Ernő, Kritikai dimenziók, Alföld, 1976, 10.sz., 76-79.
Sőtér István, Négy tanulmánykötet, Literatura,
1975, 4-3.sz., 209-217.
Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977,
4.sz., 27-29.
E. Nagy Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők,
Kortárs, 1977, 9.sz., 1499-1500.
Pomogáts Béla, A törvénykereső – Bodnár
György hatvanéves, Élet és Irodalom,
1987,
július 24., 10.
F.S., Bodnár György hatvanéves,
Új Tükör, 1987, augusztus 2., 31.sz., 43.
Juhász Ferenc. Az uszályról integetők (Bodnár György hatvanadik
születésnapjára),
Új Írás, 1987, 9.sz., 59-60.
Sőtér István, Bodnár György köszöntése, Literatura,
1987, 1-2.sz., 5-8.
Juhász Ferenc. Az ember ünnepe, Tíz évvel ezelőtt, Literatura,
1987, 1-2.sz., 9-13.
Pomogáts Béla, Az esszéíró nemzedék krónikása, Literatura, 1987, 1-2.sz., 188-193.
[A hatvanéves
Bodnár György tiszteletére], Literatura,
1987-1988, 1-2.sz.
Bodri Ferenc. A Literatura még újabb száma, Élet és Irodalom,
1988, szeptember 2., 8.
Szitányi György: A ’mese’ lélekvándorlása. Bodnár
György tanulmánya, Magyar
Nemzet,
1989, február 27.
Angyalosi Gergely, Bodnár György, A „mese”
lélekvándorlása, ItK, 1989,
4.sz., 482-485.
Sőtér István, Kaffka Margit és a premodernek.
Bodnár György: A ’mese’
lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3.sz.,
69-73.
Csányi László, A modern magyar széppróza útja. Bodnár György: A ’mese’
lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3.sz.,
74-77.
Domokos Mátyás, Irodalomtudós a magyar elbeszélés forradalmáról, Kortárs,
1989,
3.sz.,
145-147.
Csűrös Miklós, Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Irodalomtörténet,
1991, 3-4.sz., 590-593.
Pósa Zoltán, Önfelszabadítás a verskatedrálisban, Új
Magyarország, 1994,
Tamás Attila, Bodnár György, Juhász Ferenc. Alföld, 1994. 9.sz., 82-86.
Rónay László, A szerkesztő vallomása – Bodnár
György, Juhász Ferenc, Új Forrás, 1994, 10. sz., 60-66.
Imre László, Bodnár György, Juhász Ferenc. Tiszatáj, 1994,
11.sz.,
89-91.
Juhász Béla, Bodnár György, Juhász Ferenc. Hitel, 1995, 1.sz., 102-104.
Angyalosi Gergely, Bodnár György, Juhász Ferenc. ItK, 1995, 5-6.sz., 676-679.
Pomogáts Béla, Értékek védelmében – Bodnár
György hetven éve, Literatura, 1997, 3.sz., 233-238.
Szörényi László, A hetvenéves Bodnár György köszöntése, ItK, 1997, 5-6.sz., 714-716.
Ferenczi László, Feladat és szenvedély – Bodnár
György, Jövő múlt időben,
1999, 6.sz., 97-101.
Csűrös Miklós, Bodnár György, Jövő múlt időben, Irodalomtörténet, 2000, 3.sz., 493-496.
Takács Ferenc. Író, asszony, ember – Bodnár György, Kaffka Margit,
Népszabadság, 2001, november 24.
Bengi László, Bodnár György: Kaffka Margit, Irodalomismeret,
2002, 1-2.sz., 102-104.
Rónay László, Bodnár György: Kaffka Margit, Irodalomtörténet,
2002, 3.sz.,
445-452.
Tamás Attila, Bodnár György: Kaffka Margit, Alföld, 2002, 4.sz., 108-111.
Major Anita, Az emberasszony – Kaffka Margit élete és teremtett világa, Magyar
Nemzet, 2002, szeptember 7., 33.
Dérczy Péter, Ex Libris - Bodnár
György, Kaffka Margit, Élet és Irodalom, 2003, január 10., 23.
Múlt jövő időben
– Írások Bodnár György 75. születésnapjára,
szerk. Angyalosi Gergely és Szörényi László, Universitas,
2003.
Takács Ferenc, Mindenség-mérleg? (Bodnár György: Juhász Ferenc),
Népszabadság, 2005, okt.1., 11.
ÖÖsszeállította:
Simon Zsuzsannasszeállította: Simon Zsuzsanna